Krk városa - a legnagyobb település Krk szigetén -, azok közé az adriai és mediterrán városok közé tartozik, amelyek minden történelmi eseményben szerepet játszottak. Még az illír civilizáció nyomai is fellelhetők, akik K(u)R(y)K(ta) névvel illették a szigetet és a várost.

Amikor a Római Birodalom terjeszkedni kezdett az Adriai-tenger keleti partján, Krk fontos római municipiummá vált, amelyet az itt élők "Splendidissima Civitas Kuryctarum" néven emlegettek - ennek jelentése "a legjobb város". A városban később több meleg vizes gyógyfürdő is épült, amelyeknek padlózatát mozaikokkal díszítették. A kereszténység megjelenésekor Krk városának tengerparti része egyházmegyei központ lett, sőt mind a mai napig az, ezért a keresztény kultúra sokféle vallási tárgyai találhatóak meg itt.

A 15. században, gótikus stílusban épült a Frangepán kápolna, míg az oltárképet és a két szószéket reneszánsz stílusban építették a 15. és a 16. században. Az egyedi szakrális komplexum és Szent Quirinus - Krk védőszentje - háromhajós román stílusú temploma a 12. században épült, ritka, kétszintes építési módja miatt különleges.

(FORRÁS:KRK24.COM)

A legújabb kutatások szerint Krk sziget már a neolit kortól folyamatosan lakott volt. Vas- és bronzkori földművelési eszközök maradványait találták meg Malinska, Dobrinj, Vrbnik és Baska közelében. Krk első lakóinak azonban mégis az illíreket tartják. Ők Curcita néven ismerték Krk-et.

A Római Birodalom itt is megjelent, elűzte innen az illíreket, elfoglalta Krk várost és birodalmi tartománnyá tette. A római időkben csak Krk városában volt igazi élet a többi településen csak egy-két kolostor, szentély vagy házcsoportosulás volt. A rómaiak hatalmas kőfalakkal vették körbe Krk települést és az egyik legerősebb Észak-Adriai várossá emelték Krk-et. A Római Birodalom bukása után Krk a Kelet-Római Birodalomhoz került.

A kereszténység korán megjelent a szigeten már az V. században püspökséget építettek Krk városában. Az első püspök Andrija volt, 680-ban szentelték fel. A VII. században Krk falai nem voltak képesek elviselni az avarok támadását és bevették Krk városát. Az avarok uralmát bizánci követte. A bizánciak folyamatosan hadban álltak az akkori horvát királyokkal. A IX. században például a bizánciak 110 aranyat fizettek a horvát uralkodónak, hogy egy évig ne támadják meg Krk-et. A horvát-bizánci csatározásból, a horvátok kerültek ki győztesként. Miközben a horvát királyok Krk városát építették, a velenceiek földközi-tengeri útvonalában találták magukat. 1001-ben a Velencei Köztársaság bevette Krk városát. IV. Kresimir Péter horvát király kiűzte Krk-ből a velenceiket, de 1118-ban visszatértek és visszavették Krk városát.

A XII. század végén költözött a szigetre a híres Frangepán család. Ők is követték a horvát királyok példáját és elűzték a megszálló velenceieket Krk városából. A Frangepán-család Krk városába települt ahol a ma is álló várból kezdeték el megerősíteni birodalmukat. Az uralmuk alá vonták a többi krki települést és a szárazföldön a környező településeket is bekebeleztek például, Bakar, Crikneica, Novi Vinodolski.

1480-ban ismételten megjelentek a velencei hadihajók a Krk-öbölben és utolsó adriai szigetként harmadszorra is elfoglalták Krk várost. A helyi uralkodó Frangepán Iván velencei fogságba került. A velencei uralom a Velencei Köztársaság bukásáig 1797-ig tartott.A velenceiek bukása után rövid ideig Napóleon uralma alá tartozott Krk. 1822-ben az északi régióval együtt – Isztria, Cres és Krk – a Habsburg birodalom része lett. Az I. világháború után Olaszországhoz, majd a II. világháborúban Németország oldalára került. A II. világháború után Jugoszlávia része lett Krk. Jugoszlávia felbomlásával 1992-ben Horvátországhoz került.

FORRÁS:horvatorszaginfo.hu)

A Szentháromság Plébániatemploma-Ez a legnagyobb templom Baska területén. A 18. században (1723-ban) építették barokk stílusban, belsejében nyolc oltár található, amelyek közül egyet a Szentháromságnak szenteltek. A templomot díszítő freskók ismert festők munkái: a 18. századi Fran Jurićé és a két velencei festőé, a 16. századi Paulo Campsoé, valamint a 17. században élő Jacopo Palmaé (ismertebb nevén Ifjabb Palma). A templomban található egy művészi finomsággal készített ezüst kereszt, amely a Frangepánok, a Krk-sziget hercegei által adományozott értékes ajándék. Az 1766-ból származó harangtorony 28 méter magas.
 
Szent János temploma-Ez volt az első plébániatemplom a völgyben; a 11. században építették. A templom harangtornyában található a térség legrégebbi harangja, az "Öregember", amely 1431-ből származik. A templomot elhagyták a 19. század elején, majd a kolerajárványt követően restaurálták azt. A templom mellett található a temető, ahová az elhunytakat temették el századokon keresztül.


A Szentanya templom-A templomot a 15. század elején építették, belső részét a Celestin Medović által festett oltárképek díszítik. Ez a templom az 1594-ből származó harangjáról híres, amelyet a tradíció szerint akkor használnak, amikor Krk püspöke a településre érkezik. A templom a “Goričica” nevű jurandvori dombról kapta a nevét; arról a dombról, ahová először felépítették a templomot. A goricai Szentanya templom a legünnepeltebb Mária-kegyhely a krki egyházmegye területén.
 A baskai emléktábla-A baskai emléktábla egy nemzeti emlékmű, amely nagyon értékes a horvátok számára. Ez egy glagolitikus felirat, egy dokumentum, amely 13 sornyi kőbe vésett szöveget tartalmaz. A szöveg azt dokumentálja, amint Zvonimir (1075-1089) horvát király adományt nyújt át a jurandvori Szent Lucy templom számára, amelynek padlózatába illesztve találták meg az emléktáblát. A táblára egy helyi pap, Petar Dorcic talált rá 1851-ben.

FORRÁS:baska24.com)

 

  • Krk, Horvátország - Történelem és Nevezetességeit - Kép 1
  • Krk, Horvátország - Történelem és Nevezetességeit - Kép 2